Az okos ember ilyenkor az utcáról is a kertjébe lapátolja a havat! Megvan ennek az oka!

Ami most hó formájában lehullott, az később aranyat érhet – csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.

Nem véletlenül keltett nagy visszhangot az a közösségi médiában terjedő bejegyzés, amelyben Waltner István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense arról írt: a járdáról nem az útra, hanem a kertjébe lapátolta át a havat.

A szakemberek egyetértenek: ahol csak lehet, a havat zöldfelületekre érdemes halmozni. Ha az utcán, burkolt felületen olvad el, nagy eséllyel a csatornában végzi, ahonnan már nem hasznosul helyben. A kertben viszont lassan beszivárog a talajba, különösen akkor, ha árnyékosabb, magasabban fekvő részekre kerül.

Az elmúlt tíz évből öt aszályos volt Magyarországon, a tavalyi pedig a mérések kezdete, vagyis 1901 óta a negyedik legszárazabb évnek számított. A szakemberek ezért most abban bíznak, hogy a szinte az egész országot beborító, rég nem látott hótakaró segíthet valamennyit feltölteni a végletekig kiszáradt talajok vízkészleteit. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mit tehet egy magánember, és mit a mezőgazdaság?

Több víz hullott le, mint a Balaton teljes vízmennyisége

Szilveszter estéjén kezdődött a havazás, és két héttel később egyes térségekben már 20–27 centiméteres hótakarót mértek. Ilyen kiterjedt és jelentős havazás utoljára 13 éve volt Magyarországon. Január 15-én Tinnye vezette a „toplistát” 27 centiméterrel, de több más településen is meghaladta a 20 centit a hóvastagság.

A HungaroMet adatai szerint országos átlagban 27,7 milliméternyi csapadék hullott le hó formájában, ami mintegy 2,6 milliárd köbméter víznek felel meg. Ez több, mint a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó együttes vízmennyisége.

Miért más a hó, mint az eső?

Sokan legyintenek: 15–20 milliméter csapadék nyáron egyetlen zápor alatt is lehullhat. A különbség azonban óriási.

A WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, Dedák Dalma szerint az intenzív nyári esők esetében a talaj egyszerűen nem tudja ilyen gyorsan befogadni a vizet. A felszíni pórusok telítődnek, a víz elfolyik a csatornákba, vízfolyásokba, végül az országból is távozik. – írta meg a Telex

A hó ezzel szemben lassan olvad, gyakorlatilag természetes víztározóként működik. Az olvadék fokozatosan, veszteségek nélkül tud beszivárogni a talaj mélyebb rétegeibe, amikor nincs párolgás, és a növényzet is nyugalmi állapotban van. Ez az időszak a legalkalmasabb a vízkészletek utánpótlására.

A talaj még mindig nincs feltöltve

A HungaroMet szerint az ország nagy részén a felső 50 centiméteres talajréteg most telített, de különösen az Alföldön mélyebben még mindig komoly vízhiány van. A szakértők becslése szerint jelenleg nagyjából 7 milliárd köbméter víz hiányzik a felszín alatti készletekből .- írta meg a Telex

Egyetlen nagyobb hóesés azonban már önmagában is milliárd köbméteres nagyságrendű vízpótlást jelenthet – teljesen ingyen.

A mezőgazdaság számára is kulcskérdés a hó megtartása

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint idén a legfontosabb feladat a víz megtartása. A hótakaró nemcsak vízutánpótlást biztosít, hanem védi a talajt a kiszáradástól, csökkenti az eróziót, javítja a talajélet feltételeit, és még a kártevők számát is mérsékli. – írta meg a Telex

A szakértők hangsúlyozzák: a legnagyobb víztározónk maga a talaj. Ha most sikerül helyben tartani a havat – kertekben, szántókon, gyepterületeken, erdőkben és akár városi zöldfelületeken –, az jelentősen csökkentheti a tavaszi és nyári aszályok súlyosságát.

Egy ritka lehetőség, amit kár lenne elszalasztani

A szakemberek szerint a mostani hótakaró önmagában nem oldja meg az évek óta halmozódó vízhiányt, de valós esélyt ad arra, hogy legalább részben visszatöltődjenek a kimerült készletek. Ehhez azonban az kell, hogy ne engedjük elfolyni azt a vizet, ami most természetes módon, lassan és veszteségek nélkül érkezik.

Ahogy fogalmaznak: ami most hó formájában lehullott, az később aranyat érhet – csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.